Vajon az ér el nagyobb megelégedettséget, örömöt az ászanák és a pránájáma gyakorlása során, aki remek adottságokkal rendelkezik, vagy éppen az, aki sokat javulhat? Én az utóbbira szavazok, lévén, hogy magam is deszkamerev pozícióból indultam, de inkább nézzük két hölgyismerősünket!
(Gyors magyarázat a címhez: nem sok köze van az itt következőkhöz, mert se rosszak, se csúfak nincsenek a történetben, és Clint Eastwood se bukkan fel egy pillanatra sem - viszont nagyon jól hangzott. Ezzel a címadással a mai online bulvármédia vonulatát követtem, azzal a különbséggel, hogy én bocsánatot kérek érte, mindjárt az elején.)
Íme Andi, aki röpköd az örömtől a szárnyacskáival! Vagy éppen csak eldőlőben az egyensúlyát keresi? Hmm-hmm. Jobb, ha megvárjuk, míg összeszedi magát, addig is ismerkedjünk meg Zitával.
Zita cirka 3 hónapja jógázik. Csontszerkezete erős, izmai kemény sportokon edzettek. Kezdetekben igen merev volt, féltem is, hogy az első este viszontagságai elveszik a kedvét. Nem így történt: kihúzta a derekát a szó valós és átvitt értelmében is!
Zita céltudatos és elszánt, és nagyon tud koncentrálni, mind a helyes tartásra, mind a légzésre. 3 hónapja a következő pózok egyikét sem tudta megcsinálni - nagyon gyors fejlődést produkál, anélkül, hogy túlzásokba esne. (Talán a szoláriumba járás az egyetlen kivétel, arról nem tudott még lejönni.) És élvezi a gyakorlást és az eredményt!
A többség minél lentebb akarja hajtani a fejét ebben az ászanában - Zita igen helyesen a gerincét egyenesíti.
Kis túlzással 3 hónapja Zita a medencéjét nem tudta megfogni, míg ma már simán elindulhatna egy amatőr limbóversenyen.
Ez a fekvő hős 3 hónap lépésről lépésre való haladása, a kiindulás a térdelésből enyhe hátrahajlás volt. Még három hónap, és Zita nem is tud majd más pózban aludni.
A krokodil is nagyon szép. Hátrahúzott vállak, kiemelt mellkas, könyökök hátrafelé néznek, a tekintet puha, de koncentrált. Csak így tovább, Zita!
És akkor jöjjön Andi, a MOBIL. Ha meg akarjátok nézni, milyen volt 3 évvel ezelőtt, kukkantsatok ide. Mint láthatjátok, szegényke hajlékonyság tekintetében tökéletesen fejlődésképtelen. Mondtam volna neki, hogy szűkítsen a terpeszén, de akkor nem fért volna el a keze...
Á, tévedtem! A teljes íjpózban még vannak lehetőségek! Még jó, hogy reggel, hideg testtel, minimális bemelegítéssel kényszerítettem fotózásra.
Pff! Andi, miben kapaszkodnál, ha nem lenne lábujjgyűrűd!? Mégis igaz a pletyka, hogy neked is van gerincoszlopod?
Oké, oké, értem én... A mosolyod nagyon szép.
Képünkön a mára már szinte kihalt bányató-vidéki óriásteknőst láthatjuk.
Mondtam Andinak, hogy nagyon keskeny hely van a fénykép számára, és megértette. Köszönöm!
Hogy is van? A derékszögű háromszög átfogója merőleges a... Hát, régen volt az iskola.
Újabb pihentető póz Andi számára. Nekem nagyon tetszik a két talp antagonisztikus helyzete (is).
Andi áthidalta a nehézségeit - ha voltak egyáltalán.
Végszó: Csodálatos dolog fejlődni, és "fejlettnek" lenni is. Még csodálatosabb, hogy a jógában mindenki fejlődhet; ki hajlékonyságban, ki erőben, ki légzésben, koncentrációban, szellemi téren. És a legjobb, hogy a változást érzed, értékeled, és felhasználod az életedben, aszerint, ahogy te szeretnéd - ha csak egészségesebb akarsz lenni, akkor arra, ha 60 évesen is te szeretnéd bekötni a cipőfűződ, arra, ha nem szeretnél gerincsérvet vagy csípőprotézist, hát úgy, és ha a stresszre keresel megoldást, arra is találhatsz.
Ha szívesen jógáznál velünk Dunavarsányban, itt megtalálsz minket, ha pedig Budapest alkalmasabb a számodra, melegen ajánlom az Atma Centert.
Nameste! Béla
